• Schvéd Brigi

Kutatócsoportban fiatal bölcsészként? 5 tipp bölcsészhallgatóknak

Bölcsészhallgatóként gyakran felmerülhet benned a kérdés:

Milyen aktív kutatási projektekbe tudok bekapcsolódni fiatal kutatóként? Hogyan tudok szakmailag fejlődni a kutatási projekteken keresztül? Egyáltalán: hogyan tudok felkészülni a kutatócsoporti munkára, ha már tanulmányaim alatt érdeklődöm a kutatómunka iránt?

Az Open History 2019. április 10-i kerekasztalán ezekről a kérdésekről beszélgetett Bayer Árpi három fiatal kutatóval: Koloh Gábor történésszel, Kriston Dorottya olasz-történelem szakos tanárjelölttel, illetve Pető Zsuzsa Eszter régész-szakmuzeológussal. A közvetlen beszélgetés a bölcsészhallgatók kutatási projektekbe való bekapcsolódási lehetőségei körül bontakozott ki. A különböző kutatási területekről érkező beszélgetőtársak más-más aspektusból világították meg az Árpi, illetve a résztvevő hallgatóság által feltett kérdéseket, így a beszélgetés során egyre több személyes mozgatórugóval, tapasztalattal és tanáccsal ismerkedhettek meg a jelenlévő fiatal bölcsészhallgatók.



1. Személyes motiváció, szakmai kapcsolatok kialakítása


A történettudományi, illetve a régészeti projektekbe való bekapcsolódás esetében is az egyik legfontosabb a személyes motiváció, amellyel már az egyetemi tanulmányaid során meg tudod találni azokat az előadásokat, illetve szemináriumokat, amelyek előre tudnak vinni, és módszertani szempontból megalapozzák későbbi kutatásaidat.

Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy ne félj már egyetemi tanulmányaid során szakmai kapcsolatokat kialakítani a szemináriumok, speciális kollégiumok, kutatóutak és szakmai gyakorlatok végzése során, mind évfolyam- és csoporttársaiddal, mind felsőbb éves szaktársaiddal és oktatóiddal. A személyes motiváció és a szakmai kapcsolatok kialakítása az egyik legfontosabb a kutatói pálya megalapozásához.


2. Témavezetői útmutatás, tanácsok – útmutatás


A kerekasztal-beszélgetés során rengetegszer elhangzott mindhárom fiatal kutató részéről, hogy milyen fontos volt számukra jelenlegi vagy korábbi oktatóik, témavezetőik útmutatása, tanácsai, akik utat tudtak mutatni számukra a szemináriumi dolgozatoktól egészen a doktori védésig, és például TDK-OTDK dolgozatuk megírása kapcsán is a kutatás minden fázisában. Ebben a tekintetben nagyon fontos a szakmai szempontok mellett az emberi tényező is, hiszen nagyon sokat tud segíteni, ha témavezetőd vagy mentorod lelkileg is támogat.



3. Meghatározó egyetemi szemináriumok


A beszélgetés során arra is fény derült, hogy milyen meghatározók tudnak lenni egyes egyetemi szemináriumok, – illetve azok oktatói – amelyek szorosan kapcsolódnak érdeklődési területünkhöz, vagy amelyeken módszertani szempontból kiváló tudást tudunk megszerezni későbbi kutatásainkhoz. Ne féljünk olyan órákat is felvenni az egyetemi képzés során, amelyek nem feltétlenül tartoznak a kötelezően elvégzendő kurzusok közé. Sok esetben éppen a nulla kredites kurzusok tudnak módszertani vagy szakmai szempontból sokat adni érdeklődési területünkhöz és motivációnkhoz.


4. Öntevékeny körök, tudományos diákköri tevékenység


A karokon működő öntevékeny körök, egyesületek, szakkollégiumok is nagyban hozzá tudnak járulni szakmai fejlődésünkhöz. Az ilyen és ehhez hasonló szakmai közegekben ráadásul nem csak szervezési vagy előadói képességünket tudjuk fejleszteni, de akár életre szóló barátságokat is tudunk kötni, hiszen sok esetben kirándulásokon, csapatépítő hétvégéken, filmklubokon is részt tudunk venni, ha tagjai leszünk egy körnek vagy egyetemi egyesületnek.

A tudományos diákköri munka sok esetben összefügg az egyetemi karokon működő öntevékeny körökben való működéssel, a kerekasztalon pedig többször szóba került a tudományos diákköri munka során szerzett tudás, tapasztalat és gyakorlat fontossága is. A diákköri munka során szerzett tapasztalatokkal a későbbiekben, például a Tudományos Diákköri Konferenciákon (TDK), vagy Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) való szerepléssel jó szakmai kapcsolatokat építhetünk ki, illetve gyakorolhatjuk a tudományos szövegírást, valamint a szóbeli szereplést is.



5. Szakmai gyakorlat, külföldi mobilitás


A beszélgetőpartnerek, vagy ismerőseik közül többen szakmai gyakorlatuk vagy épp külföldi, rövidebb vagy hosszabb mobilitásuk során tudtak mélyebb tapasztalatot szerezni mind általában az életben, mind a szakmai közegben való boldogulásban. A szakmai gyakorlati hely megválasztása során érdemes több intézményben is gondolkodni, és az esetleges kötelező szakmai gyakorlaton felül további gyakorlatokat is elvégezni, például a nyári szünetek alkalmával.


Egyetemi tanulmányaik során úton-útfélen mobilitási lehetőségekbe botlanak a hallgatók, melyeket érdemes kihasználni a tapasztalatszerzésre, külföldi egyetemeken féléváthallgatásra vagy könyvtárakban és levéltárakban való kutatásra. Sőt, a szakmai gyakorlat végzését is össze lehet kötni a külföldi mobilitással, hiszen már évek óta van lehetőség külföldi szakmai gyakorlati ösztöndíjakat is elnyerni, melyekkel pár hónap erejéig bele tudsz kóstolni egy külföldi levéltár vagy könyvtár működésébe, vagy be tudsz csatlakozni különböző nemzetközi régészeti projektekbe.


Élőben ennél sokkal több történet tanulságaiból meríthetsz. A következő beszélgetés során például az ismeretterjesztésről lesz szó, és egy könyvet is bemutatunk. Ne maradj le, kövesd az Open History-t! Katt ide!

©2018 by Open History. Proudly created with Wix.com